Baby Chameleon

- a Chameleon család blogja -

Játszótér, csatatér

2018. január 12. 12:14 - Daddy Chameleon

A játszótér sokaknak - legfőképp a gyerekeknek, nyilván-, maga a kikapcsolódás és szórakozás. Felszabadult rohangálás, gondtalan játék, végeláthatatlan bújócskázás. Ahol kicsit le is kapcsolódhatnak a szülőkről. De vajon mit jelent a játszótér a szülőknek?

Baby Chameleon apukájaként nem régen megéltem életem eddigi legfélelmetesebb játszótéri kalandját. Egy tizenöt hónapos, finom, puha és törékeny lánygyermek apukájaként az a szűk egy óra egy csomó kérdést vetett fel bennem.

jatszoter_baby_chameleon_3_s.png

Közeli játszóterünk, "ideális", csendes, szinte üres állapotában :)

A konkrét riadalmam nem ismételném, megírtam egy posztban (ha érdekel, kattints IDE), de a kérdéseim feltenném.

  • Csak én vagyok túl parázós attól, hogy az agyam majd eldobom a gyerekek kiszámíthatatlan viselkedésétől?

  • Vajon mennyire normális, hogy az egyik gyerek úgy megy fel az egyszemélyes játékra, hogy rajta ül egy másik?

  • Szerintetek sem feltétlen okés a játszón a hinták közé vetődő gyerekre csak legyinteni, azzal, hogy: - Nem kell mindent túlaggódni!?

Csak én lennék helikopter?

 

Játszótéri sztorimra egy ismerősöm, több gyermekes családapa ezt írta:

- „ … a gyerek viselkedése a játszótéren tükröt tart a szülei elé! Még akkor is, ha Ők nem néznek bele.”

Mit gondoltok erről? Én a magam részéről – sajnos-, teljesen tudok vele azonosulni. De hát nem is olyan nagy újdonság ez, hiszen csak elég felszínesen megkapargatni a társadalmat. Vagy elég csak kicsit beleolvasni a jó pár éve gyereknevelési trendként végigsöprő, „majd a gyerek tudja, hogy neki mi a jó” szerű elvekbe. Meg a „ne szabjunk korlátokat a gyereknek” típusú elméletekbe.

Játszótér ide, aggodalom oda, egyértelmű, hogy nekem is edződnöm kell még a szülőséghez. Ahhoz, hogy tényleg nem kell minden bolhából elefántot csinálni. Na de vajon hol a határ? Hol az egészséges határa annak, hogy hol húzzuk meg a játszótéri játékszabályokat? És vajon hol jön el az a pont, hogy akár a másik szülővel összetűzésbe keveredve, de más gyerekét is „rendre utasítsuk”?

Ne menjünk át FB-ra, kérlek, itt kommentben segítsetek eligazodni ebben a témában!

Köszi!

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://babychameleon.blog.hu/api/trackback/id/tr4113568817

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kiskezit csókolom 2018.01.14. 18:22:25

En altalaban nem szolok ra mas gyerekekre a jatszoteren. Kiveve ha a sajat vagy masok testi epseget veszelyezteti. Ha odajon es kitepi az en gyerekem kezebol a jatekot, nem fegyelmezem, azert van ott az anyja vagy az apja, hogy ezt megtegye. Persze vannak, akik trecselni jarnak a jatszoterre es a csemetekkel egyaltalan nem foglalkoznak, az ilyen nagyon tud idegesiteni. De nem nevelem mas gyereket. Mindezt egy cseppet sem torekeny es eros akaratu kisfiu anyukajakent irom.

DaddyChameleon 2018.01.14. 18:28:33

@Kiskezit csókolom: Köszönöm a választ! :) Nevelni én sem nevelném, bár ki tudja ... mi számít nevelésnek? Alkalom adtán lehet, hogy kedvesen - tényleg kedvesen! - megpróbálnám elmondani a gyermeknek, hogy az amit tett, nem szép dolog, másnak ezzel szomorúságot okoz.
Ha már írtad, őszintén érdekel: a kisfiad - a törékenysége és nem erős akarata mellett - hogyan készíted fel a ... "játszótéri csatatérre?" Szóval a szociális létre? Csak, mert állítólag a gyerekek kegyetlenek.

Kiskezit csókolom 2018.01.15. 23:27:09

@DaddyChameleon: kulonosebben nem keszitettem fel, gondoltam majd jonnek helyzetek es akkor reagalunk valahogy, ahogy abban a helyzetben helyesnek tunik.

Kiskezit csókolom 2018.01.15. 23:29:09

Ja, es annyi, hogy a jatszoteren eleg gyakran a szulok a nehezen kezelhetok, a problemasak, a gyerek csak gyerek, azt teszi, ami a dolga: probalkozik, hatarokat feszeget.

DaddyChameleon 2018.01.15. 23:34:33

@Kiskezit csókolom: Végül is: árkot akkor ugrunk, amikor a szélére érünk :)